Fiókák, sérült madarak, és mentett cicák éveken át tartó gondozása után nem érzem magam elfogultnak egyik fél irányában sem, és biztos vagyok benne, hogy létezik megoldás, nem kell közülük választanunk.

Országunkban még nem mondható eléggé fejlettnek az állattartási kultúra, sokan nem etetik sajnos megfelelően a macskákat sem, a gondozásukról, oltásukról nem is beszélve. Ennek több oka lehet. Egyrészt él még az a rossz beidegződés, miszerint ,,ők elvannak, majd fognak valamit maguknak”, másrészt sokszor az embereknek sincs elég étel az asztalon. Ilyenkor persze a környéken lévő madárállomány is kárt szenved, a kóbor állatok többsége pedig így is éhezik, mivel nem mindegyikőjük vadász.

Ott volt például a másik faluból egy padlásról mentett Hógolyó, aki békésen őrízte a földre esett madárfiókát, amíg vissza nem tettük a fészekbe. Persze ellenpéldám is van, az imádott Zoknis. Miután gazdája meghalt, az örökbefogadása előtt még egy évig volt egy önfenntartó macskakolónia tagja, valószínű ide vezethető vissza vadászösztönének ilyen mértékű kifejlődése.

Jó ha tisztában vagyunk tehát vele, hogy az csak egy mítosz, hogy mindegyikőjük elkapja a madarakat. De az vitathatatlan, hogy a vérükben van, és a többség bizony nem tud ellenállni a csipogó kísértésnek.

Így ha mégsem szeretnéd, hogy a macskák a kertedben bóklásszanak, én a következő kegyes megoldásokat javaslom:

• Az ivartalanított macskák általában nem hagyják el messze az otthonukat, így könnyen kideríthető, hogy kihez tartoznak és megpróbálhatunk udvariasan beszélni a tulajdonossal, hátha találunk közösen megoldást. Ilyen lehet például a biztonságosabb benti tartás, a macskabiztos függőleges kerítés biztonságos tetővel, vagy a nagyméretű cicaterasz.

• Bizonyos esetekben működhet a bőséges reggeli etetés is, ami kicsit elveszi a kedvüket a vadászattól.

• Ezen kívül próbálkozhatunk az idegen macskák távoltartásra a kerítés mentén földre fektetett rózsa vagy akác ágakkal is, vagy ültethetünk oda tüskés bokrokat, például málnát.

• Nemrég hallottam egy másik jó tippet egy cicamentő egyesület vezetőjétől, az elasztikus nyakörvet, rajta egy kis csengővel. Ezt direkt erre találták ki. Fontos, hogy rugalmas legyen, így ha beleakad valamibe, könnyen ki tudja húzni  a macska a fejét, valamint rendszeres ellenőrzéssel olyan szorosra kell állítani, hogy még az ujjad beférjen alá, így a lábát se tudja beleakasztani. Érdemes rá telefonszámot tartalmazó bilétát is tenni.

• Ez a fiókák kirepülési időszakában sajnos nem 100%-os megoldás, így ha tudomásunk van a kertünkben éppen gyakorlatozó verebekről, rigókról, legalább abban a pár napban ne engedjük ki kedvencünket, amíg a fiatal madarak megerősödnek.

• A kávézacc illata is segíthet őket távol tartani, szétszórhatjuk a fészket tartó fa körül. De ez sem egy bombabiztos módszer.

• Hatékony lehet viszont egy mozgásérzékelő vízspriccelő.

• Ha úgy véljük, hogy nincs gazdája a kertünkbe járó cicáknak, érdemes megszelidíteni őket, hiszen minden állatnak van lelke, és ők is hűséges és hálás társunkká válhatnak. De ha ezt nem szeretnénk, vagy nem tudunk több állatról gondoskodni, keressünk fel egy macskamentő alapítványt, akik segíthetnek nekik új otthont találni. Ha csak úgy elkergetnéd őket, lehet hogy éhező, esetleg beteg élőlényeket űznél el, akiknek szüksége lenne a segítségedre.

• Mindenképpen fontos az ivartalaníttatás is, hogy elkerülhető legyen egy újabb nem kívánt szaporulat.

 Összegezvén tehát mindenképpen azt javasolnám, hogy aki csak teheti, próbálja meg benntartani a macskáját, ha lehet összekötve egy kinti kennellel, annak hiányában esetleg egy macskabiztos kerítéssel. Ha ez utóbbiakra anyagi okok miatt nincs lehetőségünk, de szeretnénk őket kivinni, még mindig hozzászoktathatjuk őket egy hámra akasztott pórázhoz, és együtt sétálhatunk. Így hosszabb életűek is lesznek, hiszen megvédjük őket a balesetektől, valamint a védett madárfajokat sem tesszük ki felesleges veszélynek.

(Az angol fordítás megtalálható a www.confidenceinlife.com oldalon.)